Bihardiószegi református templom

01

Az érmelléki hegyek nyugati lábainál, nagy és népes községházai között emelkedik büszkén, magasan a bihardiószegi református templom. Az érmelléki hegyek nyugati lábainál, nagy és népes községházai között emelkedik büszkén, magasan a bihardiószegi református templom. Századok óta megszentelt helye ez Diószegvárosának. 

Valamikor az 1300-as években, ott ahol most a ref.templom emelkedik, a Dorogfiak vára terült el. Középen volt a Péter tiszteletére szentelt katolikus templom. Az idő viszontagságai elpusztítottak várat és templomot egyaránt. A református templomot Imreffy János építtette 1609-ben. Egykor a templom falában elhelyezett márványtábla hirdette a kegyes birtokos nemes tettét. Már akkor "tágas és téres" templomnak készült, de az idők folyamán többször alkíttatottát, bővíttetett ki, úgyhogy ma az Érmellék egyik legszebb és legnagyobb temploma.Az 1660-ik évben, a rettenetes török-tatár pusztítás idején a pogányok lerombolják, felperzselik a templomot. Egyházi levéltárunk őrzi azt a levelet, melyben Mehemet aga engedélyt ad a templom újjáépítésére. Az engedély így hangzik: "A fővezér Jószágába, Diószegvárossába, én Mehemet Aga, Mutavellil, Fővezérszolgája, Diószegvárossának könyörgésére, elpusztult szt. Egyházokat megengedem tsináltatni, úgy hgy semén, sem utánam levő Mutavellik, sem Pasák, sem Kadiák őket megneháborítsák, hanem elpusztult szt. Egyházukat mennél jobban megtsinálják és szebben." Még többször is kellett a diószegi templomot újjáépíteni a törökök dúlásai miatt. Így például 1702-ben, amikor a szegény diószegieknek még harangjuk sincsen és az elpusztult jankafalvi egyházközség megmaradt híveihez folyamodnak harangért.A minduntalan megismétlődő pogánykegyetlenségnek áldozata lett a jankafalvi ref.egyházközség, melynek megmaradt töredék népe ezután a mitemplomunk falai közt kereste zaklatott lelkének a megnyugtatását. E körülményés a városlakosságának természetes megnövekedése is hozzájárult, hogy templomunk befogadóképességét növelni kellett. Így 1795-ben a templom nyugati részét egy kiugróval toldották meg, ami által a templom térfogatát több, mint egyharmadrésszel növelték, 1808-ban pedig akijárók elé előcsarnokokat építenek. Lassanként így előttünk áll a ref.templom mai képe. Az idők folyamán még többször végeztetett az egyház átalakíttatást, javíttatást templomunk külső, belső berendezésében. A legutolsó renoválás 1926-ban történt 171,225 Lei költséggel. A világháborúban az egyház három harangja közül kettőt a hadvezetőség rendelkezésére bocsátott. Ezek pótlására az énekkar gyűjtéséből és saját pénztárából öntetett mintegy 20,000 Lei költséggel egy kisebb harangot. K. Nagy Sándor és neje buzgó egyháztagok pedig a harctéren elesett fiúk emlékére mintegy 40,000 Lei költséggel öntettek egy nagyobb harangot. A harangok ilyen pótlása 1923-ban történt, majd a következő évben, 1924-ben K. Nagy Gábor és neje, egyházunknak szintén nemeslelkű fiai, az 1851-ben készült orgonát alakíttatták újjá 27,500 Lei költséggel.Ma Isteniránt érzett hálával elmondhatjuk, hogy egyházközségünk a maga impozáns, mintegy 4,000-nyi lélekszámával, magasbaszökő-tornyú templomával, szépen körül kerített, parkírozott templomkertjével, öt tanerős iskolájával, megújulásnak induló keresztyén kálvinista öntudatával, az Érlapályos földjén a Mindenhatónak sziklára épített egyháza.

 (Református Árvaházi Képes Naptár, 1940)

 

Panorámakép

© 2012 All Rights Reserved | www.erdelyitemplomok.ro